Amikor Michael Flatley és társulata 1994-ben előadta a később egész estés Riverdance show egy részletét az Eurovíziós Dalfesztiválon, az ír tánc egyik pillanatról a másikra világhírűvé vált. A Riverdance sikerét követően számos ír show látott napvilágot, azt azonban máig kevesen tudják, hogy ír sztepptáncot '94 előtt szinte kizárólag táncversenyeken lehetett látni a Brit-Szigeteken vagy Észak-Amerikában, általában szólótáncként előadva. Az Eurovíziós Dalfesztivál végérvényesen megváltoztatta az ír tánc helyzetét, az ír tánc világhírűvé vált, a táncolni vágyók száma megsokszorozódott és az ír tánc azóta is nagy népszerűségnek örvend gyerekek és felnőttek körében egyaránt olyan területeken is, ahol az ír zene és tánc korábban nem volt ismert. A színpadi produkciók iránt támadt igény hatással volt az oktatásra és a versenyekre is; a megfelelő tánctechnikai alapokkal bíró versenyzők ma akár hivatásos táncosokká is válhatnak világkörüli útjaikat járó táncprodukciókban, míg ez 15 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. A tánciskolák a világon mindenhol igyekeznek megfelelni az újfajta igényeknek és kihívásoknak, de ezzel együtt még mindig kiemelt fontosságú a hagyományok megőrzése és továbbadása. A táncversenyek nem sokat változtak, maguk a táncok és a verseny funkciója viszont annál inkább: ma egy regionális bajnokságon elért jó helyezés kiváló referencia, egy ír sztepptáncos színpadi karrierjének kezdete lehet. A "feis" ma már nem csak szűk szakmai körben megrendezett táncverseny, hanem az iskolák közti versengésen túlmutató tehetségkutató rendezvény és kulturális esemény.